Pontok, jelvények, ranglisták. A gamifikáció vagy játékosítás motivációs eszköztárának kihagyhatatlan elemei. Sokan sok helyen sokat írnak ezekről az eszközökről. Jó áttekintést találsz például a Kollektíva oldalán. Ám van más is, amiről kevés szó esik, mert nehéz kész receptet adni hozzá, mégis nagy mértékben meghatározza egy gamifikált megoldás sikerét: ez pedig a sztori, a történet, amibe a játék ágyazódik.


Gamifikáció alatt játékelemek és játékmechanika használatát értjük, például oktatási, szervezeti vagy értékesítési célkitűzések elérése érdekében. Játékelem például a játék háttértörténete, a különböző jutalmak (pontok, kitűzők), az elérhető szintek, a ranglisták. A játékmechanika a szabályok és folyamatok összessége, amely vezeti a játékost és meghatározza a játékmenetet. Bármilyen típusú folyamat gamifikálható egyértelműen meghatározott célokkal.


A gamifikációs rendszerek hatékonyságát mai napig sokan vitatják. Teljes joggal, ugyanis maga a gamifikáció még nem garantálja, hogy egy átalakított folyamat jobban fogja ösztönözni az embereket egy kívánt cselekvésre, mint a pontokat és egyéb jutalmakat mellőző korábbi verzió. Ezeknek a szembetűnő, felszín feletti gamifikációs eszközöknek a hatékonysága nagyban múlik kidolgozottságuktól, esztétikai megjelenésüktől és még inkább a felszín alatti narratív elemekhez való kapcsolódásuktól, már ha van egy jól átgondolt történet a gamifikált rendszer felszíne alatt.

De miért is olyan fontos a sztori?

A válasz egyszerű: azért, mert a történet adja meg annak lehetőségét, hogy a játékos belemerüljön a játékba. Gondoljunk csak arra, milyen, amikor egy jó regényt olvasunk: egyrészt teljesen leköti a figyelmünket, másrészt bekeretezi számunkra a világot. A történet befolyásolja gondolkodásunkat, döntéseinket és érzéseinket akkor is, amikor épp nem tartjuk kezünkben a könyvet. A játék története is épp ezt teszi: kognitív keretet ad, amelyen belül újraértelmezzük feladatainkat, szerepünket.

Mindezek mellett a történet elősegíti az intrinzik fantázia kialakítását. Ahogy azt korábbi cikkünkben megmutattuk, az intrinzik vagy belső fantáziák érdekesebbek, és döntéshozatal esetén erősebben támaszkodunk rájuk, mint az extrinzik, azaz külső fantáziákra. Lássunk újabb példákat!

Extrinzik és intrinzik fantázia

Extrinzik vagy külső fantázia esetén a fantáziában való történés vagy eredményesség a meglévő készség használatától függ, de fordítva ez nem áll fent. A következő példa jól illusztrálja, hogy mire gondolunk:

Tegyük fel, hogy 30 állatnevet szeretnénk megtanítani a diákoknak angol és magyar nyelvű digitális szókártyák összepárosításának segítségével. Tervezhetünk ehhez egy gamifikált rendszert, ahol adott egy virtuális állatkert. Az állatok etetőjébe kerülő étel mennyisége attól függ, hány kártyát tud a tanuló helyesen összepárosítani – 90% feletti eredménynél pedig új állatkerti rész nyílik meg. Ebben az esetben az állatkerti történések az angol szavak elsajátításától függnek, de a fantázia maga semmilyen összefüggésben nincs az angoltanulással, így ez a narratíva bármilyen más készség elsajátítását ugyanígy tudná támogatni.

Intrinzik, azaz belső fantázia esetén nemcsak a fantázia függ a készségtől, hanem a készségfejlődésre is hatással van a fantázia.

Térjünk vissza a nyelvtanulós példánkhoz!

Szeretnénk, ha a diákok megtanulnának 30 állatnevet angolul. Ezúttal egy olyan virtuális állatkertet hozunk létre, ahol minden tanuló a saját állatkertjének igazgatója, és folyamatosan utasításokat kell adniuk az állatgondozóknak. Kezdetben van 5 állat, és hozzájuk kapcsolódóan 3 tevékenység, például etetés, itatás, tisztán tartás. Minden állattal naponta egyszer el kell végezni mindhárom tevékenységet, de úgy, hogy minden tevékenység után szünetet kell tartani adott állat számára, mert például ha enni adunk a farkasnak, de a ketrec kitakarítása előtt nem kap elég időt az étel elfogyasztására, az állat mérges lesz, és csökken a jólléte. Az utasításokat írott szókártyák beválogatásával tudják a diákok kiadni, és a tevékenységet azonnali grafikai visszajelzés követi. Például a diák behúzza a „feed”, azaz „etetés” kártyát, és máris megjelenik egy húsos csontokkal teli vödör. Aztán behúzza a „lion”, azaz „oroszlán” kártyát, mire megjelenik egy oroszlán. Rákattint a „Feed the lion” instrukcióra, és azonnal az oroszlán etetőjébe ömlik a sok húsos csont.

Miért tekintjük ezt intrinzik fantáziának? Azért, mert azok az angol szavak, amiket meg akarunk tanítani, be vannak ágyazva a narratívába, annak szerves részét alkotják, így nemcsak az angoltudás hat a játék menetére, hanem maga a játék is hat az angoltudásra.

Fotó: Mika Brandt, Unsplash

Az intrinzik fantázia kialakításának pozitív hatásai

Malone, az intrinzik fanázia elméletének kidolgozója, egyértelműen a belső motivációt tartja hatékonyabbnak az oktatásban, illetve az oktatást segítő játékokban. Úgy véli, az intrinzik fantázia sokkal érdekesebb és az oktatás szempontjából hatékonyabb, mint az extrinzik fantázia. Hogy miért? Mert...

  • egyértelműen jelzi, hogy a segítségével tanított készségek hogyan használhatóak a valós cél elérésében (például a szimulációs játékokban).
  • olyan releváns képeket használ, amik a beépülésben és a felidézésben is segítenek.
  • biztosítja a konstruktív visszacsatolást, mivel a problémákat a fantázia világában található elemek alapján mutatja be.

Ahogy a példák is mutatják, az intrinzik fantázia beépítése egy gamifikált rendszerbe vagy folyamatba nagyon hatékony motiváló eszköz. Persze ez csak abban az esetben működik, ha a belső fantázia valóban kapcsolódik az elsajátítandó feladatokhoz. Készségfejlesztő játékoknál ezt úgy érhetjük el legkönnyebben, ha a fejleszteni kívánt készséget nem célként állítjuk be, hanem eszközként jelenik meg a játékban.

Ezek után jöjjön a lényeg!

Mi legyen a történet?

Egy játék vagy egy játékos folyamat története nem más, mint egy komplex metafora. A metafora pedig, ahogy azt előzőleg írtuk, két egymással összefüggő vagy egymáshoz hasonló dolog összevetése. A metaforák olyan erős képzeteket hoznak létre, amik hatással vannak a gondolkodásunkra és a kommunikációnkra is.

Most pedig eláruljuk, hogyan kezdj neki a történetalkotásnak!

  1. Határozd meg, mit szeretnél kommunikálni!
  2. Fogalmazd meg az üzeneted lényegét!
  3. Gondolj olyan eseményekre az életedben, amik hasonló érzelmeket, állapotokat juttatnak eszedbe!
  4. Rengeteg olyan metafora van, amik segítenek a körülírásban – ezek közül válaszd ki azt, amelyik a célközönségednek leginkább megfelelő!

A metaforák nagy előnye, hogy egy működést vagy problémát egy látszólag teljesen független dologgal szemléltetnek. Ezzel pedig az agyunk átkapcsol egy másik nézőpontba, amire korábban nem is gondoltunk.

Fotó: Pinterest

Lássunk erre is egy példát, amit a Mindtools csapata dolgozott ki!

A Mindtools a metaforát problémamegoldásra használja, de a metafora kidolgozásának lépései megegyeznek a játéktörténet kidolgozásának lépéseivel.

Fogyasszuk le a termelési költségeket!
Tegyük fel, hogy a termelési költségeket szeretnénk csökkenteni. Első lépésként használjuk a testsúlycsökkentés metaforáját! A következő lépés, hogy a fogyás módját megtaláljuk – nem pedig a költségcsökkentésen agyalunk. Amikor a metaforikus problémára kidolgoztuk a megoldást, akkor azt a végén átfordítjuk, és megnézzük, mit jelent az eredeti problémára nézve. Ezzel a módszerrel esélyt teremtettünk arra, hogy valamilyen kreatív megoldással álljunk elő.

Vegyük sorra a lépéseket:

  1. Találd meg a helyzethez vagy a problémához leginkább illő metaforát!
  2. Keressünk megoldást a metaforikus problémára, vagy adjunk részletes leírást a metaforikus helyzetre!
  3. A megoldási javaslatokat, illetve a helyzet részletes leírását ültettessük át a valós helyzetre

És most lássuk ezt a három lépést részletesen!

Találd meg a helyzethez illő metaforát!

Először is találd meg a helyzethez vagy a problémához leginkább illő metaforát! Ne hajszold a tökéleteset: minden ötlet helytálló! Azonban, ha a valós helyzetben növekedés áll elő, akkor fontos, hogy a metafora is lekövesse ezt. Például:

Probléma: Növekedő értékesítési mutatók – Metafora: Ábrázold egy fantáziakarakter növekvő izmaival!
Probléma: Csökkenő toborzási költségek – Metafora: Csökkentsd a kenyér árát a piacon!
Probléma: Több befektető – Metafora: Takaríts be több kukoricát!

Ezek után íme a konkrét példa:

Probléma: A termelési költségek csökkentése – Metafora: Fogyókúra

Készíts listát a metaforikus helyzet részleteiről!

Itt az idő, hogy megoldást keressünk a metaforikus problémára vagy elmélyedjünk a kitalált világ részleteiben! A brainstorming sokat segíthet!

Lássuk a fogyókúrás példát!

  • Számoljuk a kalóriákat!
  • Eddzünk rendszeresen!
  • Dokumentáljuk az elfogyasztott ételeket!
  • Korlátozzuk bizonyos ételek fogyasztását!
  • Töltsük fel a készleteinket alacsony kalóriatartalmú ételekkel!
  • Igyunk sok vizet!
  • Csatlakozzunk egy fogyókúrás csoporthoz!

Ültesd át a fantázia részleteit a valós helyzetre!

És most jön a csavar! A következő lépés annak vizsgálata, hogy a metaforikus problémánkra összegyűjtött megoldási javaslatokat hogyan alkalmazhatjuk a valós problémát illetően, vagy, hogy a fantáziavilág részletei hogyan kapcsolhatóak a valósághoz.

Forrás: Mindtools, magyar verzió: Együtt@Csapat

A lényeg tehát: a valós probléma megoldási lehetőségeinek kidolgozásánál vedd figyelembe a metaforikus problémára adott javaslatokat! Illetve a fantáziavilág részleteit kapcsold össze a valós folyamatokkal. Ez a módszer egyrészt elősegíti, hogy kreatív megoldásokra bukkanj, másrészt végigvezet téged egy intrinzik fantázia megalkotásának folyamatán. (Egyik következő cikkünkben egy konkrét folyamat narratívájának kidolgozásáról fogunk írni. Iratkozz fel hírlevelünkre, így tudunk neked szólni, ha megjelent!)

Ezekre ügyelj!

  1. Legyél biztos abban, hogy a metaforád érthető a célközönséged számára. Ha nem vagy biztos a dolgodban, gondold újra! A metafora titka abban rejlik, hogy a közönséged azonnal érti, miről is van szó valójában.
  2. Ne hagyd azonban, hogy a metaforád részleteiben is hasonló legyen az eredeti problémához. A nagyfokú egyezés könnyen kiolthatja a kreativitást!

Ma is tanultál valamit!

Mire eljutottál a cikk végére, már a te fejedben is metaforák és történetek száguldanak? Remek! Biztos lehetsz abban, hogy a sablonos, mindennapi problémamegoldásnál inspirálóbb, kreatívabb, ezáltal eredményesebb válaszokat kapsz! A felszín feletti eszközök, a pontok, szintek, jelvények persze nem elhagyhatók, de a felszín alatti gamifikáció alakítja ki az érzelmi viszonyulást és az elköteleződést az emberekben. Az intrinzik fantáziák és a metaforák beépítésével a munkafolyamatok új színt kapnak, az információk könnyebben megragadnak, amiket a résztvevők könnyebben felidéznek majd a jövőben is.

Úgyhogy mi arra biztatunk: légy kreatív, és inspiráld a környezetedet is!

Téma fotó:
Jeremy Bishop, Unsplash

Források, ha szeretnél még többet megudni erről a témáról:
Toward a Theory of Intrinsically Instruction
Metaphorical Thinking: Using Comparisons to Express Ideas and Solve Problems